lap tetejére Állatorvosi szemészet - Kutya szemészet és kutya szembetegségek

Állatorvosi szemészet - Kutya szemészet és kutya szembetegségek

Tartalomhoz ugrás

Állatorvosi szemészet

Az állatorvosi szemészet kialakulása minden esetben a humán szemészet tudományág mögött helyezkedik el. Ennek oka, hogy az eszközök a humángyógyászatból érkeznek az állatgyógyászatba.
Természetesen van néhány speciális dolog, amely miatt egyedi eszközöket, egyedi kezelési metodikákat kell kialakítani, de többé-kevésbé a humángyógyászat nyomán kell előre haladni.
Az állatorvosok betegei nem beszélnek  de a tünetek felderítésében számos módon segítik az állatorvost: fájdalmat jeleznek, visszahúzódóbbak, fénykerülőbbek. Tehát a szemészeti betegségek, a szemészeti tünetcsoportok felismerése az állatorvosi szemészetben tulajdonképpen könnyen megoldható.
A modern állatorvosi szemészetnek két nagy lépcsőjét emelhetjük ki.
Az 1950-es években, véleményem szerint, Komáromi professzor megírta minden idők legjobb alap-állatorvosi szemészeti tankönyvét. Ez a könyv alapot adott állatorvosi oktatásban részt vevő állatorvosok részére. Az ő tudománya nem csak a kisállat, hanem az akkor nagyon-nagy számban előforduló nagyállat szemészeti praktikumról is szólt. Így a lovak szembetegségének nagyon nagy fejezetet adott, ill. nagyon modern beavatkozásokat hajtottak végre abban az időben.

Kisállatokról természetesen lényegesen kevesebb szó esett, mint ma egy állatorvosi tankönyvben, azonban az akkori megállapítások nagyon is mértékadóak és nagyon alapos, komoly szakismereteket mutatnak abban a tankönyvben.

A másik nagy ugrás az állatorvosi szemészetben  az internet segítségével és a tudományos eszközök humángyógyászatból az állategészségügyi szférába történő átemeléséből következett be. A 2000-es évek elején, amikor is azok az eszközök, amelyek a humán gyógyászatban előfordultak, de a humángyógyászatban már nem kerültek használatba, átkerültek az állatgyógyászatba, így lehetővé vált a cataracta (a szürkehályog) operációja, a szaruhártya transzplantáció, a zöldhályog (glaukóma) lézeres szemészeti megoldása, ill. előtte a glaukóma (zöldhályog) hagyományos, klasszikus műtéti megoldása, sönt beültetetéssel, miden féle belső implantátum segítségével.
Nagyon fontos volt, hogy 2005-2006-ban az Optigen nevű amerikai kutató cég az állatorvosi szemészetben rendkívül jelentős fejezetet betöltő retinopátiák felderítésére genetikai teszteket kezdett el kidolgozni.
Ezen genetikai tesztek gyakorlati használatával, valamint a hozzájuk kapcsolódó fiziológiás vizsgálatokkal a kutya tenyésztésben bekövetkezett rendkívül nagyszámú örökletes szembetegséget az állatorvosi szemészek elkezdték tudni kiszűrni. Ezeknek a kutyáknak az ismételt tenyésztésbe vétele nem történt meg, hiszen a genetikai tesztek, ill. a modern eszközökkel történő vizsgálat kiszűrte az öröklődő szembetegségek jelenlétét.
Tehát a 2000-es évek közepén bekövetkező genetikai vizsgálati háttér megerősödése, modern eszközök állatorvosi szemészetbe való használata: phacoemulsificator, elektroretinogram (ERG), Yag lézer, supra lézer, optikai koherencia tomográf (OCT), az állatorvosi szemészetben minden olyan vizsgálati és műtéti technika elvégzését lehetővé tette, mint ami a humán gyógyászatban addig elérhetővé vált.
Magyarországon is a 2000-es évek első évtizedének a végén kezdődött egy szemészeti fellendülés, amikor mind vidéken, mind Budapesten állatorvosi szemészeti egységek kezdtek el kialakulni.

A Szentesi Kiséri Állatorvosi Rendelő ebben vezető szerepet töltött be, hiszen Magyarországon több olyan eszköz is a Kiséri Állatorvosi Rendelőben került felhasználásra, amely a modern eszközök közül vezető értékű. Így az elektroretinogramot (ERG), a Yag lézert, a supra lézert, optikai koherencia tomográfot (OCT), sőt még a phacoemulsificatort is az Állatorvos Tudományi Egyetem után ebben a rendelőben használták a legtöbbet. Ezek az eszközök ma már több állatorvosi szemészeti rendelőben használatosak az országban és elérhetőek.
Az állatorvosok részére különböző csoportok különböző egyesületek adnak segítséget a szemészeti tudományágban elért eredmények megismerésére.

dr. Dobos András
állatorvos
Címzetes Egyetemi Docens

Hétfőtől Péntekig: 14:00-17:00
Vissza a tartalomhoz