lap tetejére Keresztszalag szakadás - Kutya szemészet és kutya szembetegségek

Keresztszalag szakadás - Kutya szemészet és kutya szembetegségek

Tartalomhoz ugrás

Keresztszalag szakadás

Gyakori betegségek
Kutyák esetében túlnyomó többségben(90-95%) a térdízületben lévő  kettő keresztszalag közül az elülső sérül, károsodik és szakad el, a hátulsó jóval ritkábban. A szalag szakadásának következtében egyből komoly fájdalom tapasztalható, a kutya sántít egyértelműen és az elszakadt szalagból az izület üregébe gyulladáskeltő faktorok válnak ki és ezek a szintén rögtön kialakuló instabilitással együtt rövid időn belül térdizületi gyulladáshoz vezetnek. Eleinte akut gyulladás (térdizületi duzzanat, effusió, komoly fájdalom) később rövid időn belül krónikus gyulladás, arthrosis (fájdalom csökken, duzzanat csökken) alakul ki.





Ahogy a szalag sérül, vagy elszakad a combcsont minden lépésnél lecsúszik a sípcsont platójáról, mivel nincsen semmi ami megtartsa. Ez az állandó csúszkálás az ízületben lévő C-alakú porcokat(meniscus) folyamatosan károsítja és idővel ezek kopásához, sérüléséhez vezet. Ha a porcokból leválik egy darab akkor a térdben lévő fájdalom, gyulladás fokozódik.Ez olyan, mintha a cipőnkbe egy kavics kerülne és minden lépéskor nyomná a talpunkat, fájdalmat indukálva.



Egyszerű fizikális vizsgálattal legtöbbször megállapítható ez a betegség: pozitív fióktünetnek hívjuk, ha a sípcsont és a combcsont egymáshoz viszonyítva előre-hátra rendellenesen elmozdtható. Ez olyan, mint amikor egy fiókot ki-be húzgálunk. Egyes esetekben, például ha  a kutya ellenszegül, krónikus esetben a kialakuló artrózis, fibrosis esetében enyhe bódításban kell megvizsgálni a beteget, szükség esetén RTG felvételeket készíteni 2 irányból.



 
Egyéb tesztek is használhatóak (mint pl. Spavin-teszt,  a tibiális kompressziós teszt) , de szükség lehet CT/MRI vizsgálatokra is (pl. meniscus sérülés megítélése).
 
Súlyeloszlási tanulmányok alapján a sérült hátsó lábra csak kb. 20-25 %-a jut a testsúlynak, értelemszerűen ezáltal a másik oldali végtag túlterhelődik! Nagymértékben fokozódik ezáltal a másik oldali térd, térdszalagok sérülésének esélye!
 
Következésképpen ha megtörtént  a baj akkor rögtön, rövid időn belül javasoljuk hozzáértő szakember által történő ellátását az adott problémának, ezáltal megelőzhető a krónikus, visszafordíthatatlan folyamatok kialakulása és a másik oldali végtag hasonló, túlterhelés következtében kialakuló sérülése!
 
Legtöbb esetben( ha  a meniscus sérül akkor 100%ban) elkerülhetetlen valamilyen műtéti megoldás.
 

MŰTÉTEK
 Emberekkel ellentétben teljesen más módszereket kellett kidolgozni a sebészeknek, mivel teljesen más a térdizület szögellése, ezáltal a megterhelése is, mint állatoknál.



 
Eleinte az elszakadt szalag rögzítő erejének pótlásával próbálkoztak a sebészek világszerte. Erre számtalan műtéti technika létezett, létezik, mind extracapsuláris( izületen kívüli) , mind intracapsularis( izületen belüli ) rögzítések.  Sokszor azonban , főleg nagytestű, nagy mozgásigényű kutyáknál, ezek ellenére is folytatódtak az arthrotikus folyamatok.
 

Extracapsuláris rögzítés, amikor izületen kívül pótoljuk az elszakadt szalagot lefutásának irányába szintetikus, nem felszívódó, erős fonalakkal:





 
Intracapsuláris( izületen belüli) szalagpótlás esetén vagy a széles compólyából készített nyeles lebeny segítségével, vagy szintetikus fonalakkal pótoljuk az elszakadt szalagot.
 
 
Később a térdizület biomechanikájának jobb megismerése után újabb műtéti technikák fejlődtek ki , melyek már nem az elszakadt szalag pótlására irányultak, hanem a térdizületben különböző erőátviteli pontok módosításával érik el a térdizület stabilitását.
 A sípcsont platója(teherviselő felszín) minden kutyában caudálisan,  hátrafelé lejt. Ennek a lejtési szögnek egyenesbe hozásával a lejtés megszűntethető, ezáltal a keresztszalag stabilzáló hatására nem lesz szükség.


 
Ez olyan mintha egy kiskocsit lejtős talaj helyett egyenes, vízszintes felszínre helyezünk és így már  nem szükséges rögzítés( szalag) ahhoz , hogy ne guruljon el.



Manapság két legmodernebbnek vélt és leggyakrabban használt biomechanikai módszer műtéti technika a TTA és a TPLO. Minden esetben komoly speciális számítási és szerkesztési  számítógépes feladatok, műtéti tervezés előzi meg a beavatkozást, ezek birtokában, ezekkel együtt megyünk be a műtőbe. Pro és kontra kitaláljuk az előnyöket és lehetséges hátrányokat számbavéve, hogy melyik betegnél melyik műtéti megoldás, esetleg melyek kombinációja eredményezi a leggyorsabb felépülést! A talán két legújabb technika a TTO és a CBLO az előző kettő pozitív tulajdonságait ötvözi, ezeket a műtéteket is elvégezzük már Magyarországon is!







TPLO



TTA



TTO
Hétfőtől Péntekig: 14:00-17:00
Vissza a tartalomhoz